Lángolni vagy nem lángolni? Ez itt a kérdés! Annak az apró momentumnak a nyomában jártunk, amikor elalszik a gyertya. Most végre kiderül, hogy a gyertyának nagyobb-e a füstje, mint a lángja, és talán tetten érjük azt a pillanatot, amikor a láng kialszik, és csak füst marad a nyomában.

Tudtad?

A néphiedelemben a gyertya a lélek, a láng pedig az élet jelképe.

A gyertyaláng hőmérséklete 600-1200 Celsius fok között változik.

A láng alakját a felszabaduló gázok áramlása határozza meg.

Évezredeken át, az 1900-as évekig a gyertya volt az elsődleges fényforrás a sötétben.

Az első illatgyertyák Indiából származtak, és fahéj illatúak voltak.

Kínában és Japánban a legősibb gyertyák bálnazsírból készültek.

A gyertya óra az idő mérésére használt kezdetleges eszköz volt, a napot a különböző tevékenységek végzéséhez szükséges időszakokra bontotta.

A kerozin lámpák és a villanyégők megjelenésével a gyertyagyártás hanyatlani kezdett, míg mára a gyertyákat inkább dekorációként vagy illatosításra használjuk.

Néha még napjainkban is szerepet kap a gyertya egy-egy vihar utáni áramkimaradás miatt.

A gyertya vibrálása vagy füstölése akkor következik be, ha a gyertya lángját valami zavarja. Ez általában a túl sok, vagy túl kevés levegő miatt következik be.

gyertya-lang-elfujas-lassitott-felvetel-a-pillanat-nyomaban

Ez lenne az a pillanat?

Az íróról

Frankó Rita
online marketing

Bejegyzés írása